A csontok épségét nem csak törések vagy más mechanikai hatások veszélyeztetik. A szűrővizsgálatként végzett csontsűrűség mérés – különösen az ötvenedik életévüket betöltött nők esetében – nagy hangsúlyt kell, hogy kapjon.

Az életkor előrehaladtával számos területen tapasztalhatjuk, hogy testünk működése megváltozik, egyes fizikai kihívások már nehézséget jelentenek. A testmagasság csökkenése, a hát meggörbülése és a terhelésre jelentkező végtagfájdalom figyelemreméltó tünetek lehetnek.

Azt üzenik, hogy a csontsűrűség mérés is kerüljön fel a rendszeres szűrővizsgálatok listájára.

A csontritkulás veszélyének leginkább a változókorba lépett hölgyek vannak kitéve. A hormonszint változása, a pajzsmirigy rendellenes működése, az elégtelen calciumbevitel és a mozgásszegény életmód mind növelik a betegség kockázatát.

Testünk szilárd váza, a csontozat, sajátos szabályok szerint működő, érzékeny rendszer. Az emberi szervezet egyik leghosszabban fejlődő eleméről van szó, a végleges csontállomány ugyanis csak 25-30 éves korra alakul ki.

A csontszövet sejttípusai között csont-, csontképző és csontfaló sejtek is megtalálhatók. Ideális esetben működésük egyensúlyban van, így a csontozat állaga és tömege változatlan marad.

Ha azonban ez az egyensúly felborul, a csontok építő és bontó szakasza között is megszűnik az összhang. A csontok képződése így lelassul és megkezdődik a csontállomány leépülése.

A szövet minősége egyre romlik, az úgynevezett csontgerendák (a csontok felépítő elemei) vastagsága lecsökken, a köztük lévő távolság nőni kezd.

Ha felmerül a csontritkulás gyanúja, egy egyszerű vizsgálat, a csontsűrűség mérés (oszteodenzitometria) során kaphatunk pontos eredményeket. A folyamat hasonló a röntgenvizsgálathoz, a beteg számára nem jár megterheléssel vagy fájdalommal.

A csontsűrűség mérés lezajlik nagyjából húsz perc alatt. Az eljárás során a kibocsátott röntgensugarakat a csontok elnyelik, így a felvételekből következtetni lehet a csontállomány minőségére. Ha ugyanis az nagyobb tömegű, jobban elnyeli a sugárzást. Viszont ha kisebb tömegű és ritkább, másképp jelenik meg a röntgenképen.

A vizsgálat során tehát az orvos vizuális visszajelzést kap a csontok állapotáról, így meg tudja állapítani, vannak-e csontritkulásra utaló jelek. Ha a probléma fennáll, a betegség okainak felderítéséhez vér- és vizeletvizsgálat is szükséges lehet. Esetenként előfordul, hogy a kezeléseket reumatológus szakorvossal együtt érdemes végezni.

Az Onkoteam Bt. komplex kivizsgálási programjában a csontsűrűség mérés is helyett kapott. A párhuzamosan végzett laborvizsgálatok pedig a teljes kép kialakításához járulnak hozzá.

A csontritkulás megelőzéséért személyesen is tehetünk. A rendszeresen fogyasztott tejtermékekkel bevitt calciummennyiség és a mindennapi testmozgás segít elkerülni a betegséget.