A látás eszköze, a szem, amilyen értékes, olyan sérülékeny. Modern, 21. századi életmódunk egyáltalán nem optimális szemünk egészsége szempontjából. A látáshoz szükséges szervünket életmódbeli tanácsok megfogadásával és rendszeres szűrővizsgálatokkal tarthatjuk jó állapotban. 

Talán a szemünk a legtöbbre tartott érzékszervünk. Természetesen a hallás vagy a szaglás képessége is rendkívül fontos, mégis, valószínűleg több akadályt kell leküzdenie egy látássérültnek, mint valakinek, aki például a koronavírus utóhatásaként az illatok megkülönböztetésével nem boldogul.

A szemünk igen hatékony felépítésű, bonyolult “műszer”. Több mint kétmillió alkotóelemből áll, melyek közül ezek a legfőbb külső struktúrák: A szemhéj, mely mechanikai védelmet nyújt. A szemfehérje és a szaruhártya, mely óvja és lefedi a szem belsejét. Továbbá a könnyréteg, ami a szaruhártya oxigénellátásának eszköze.

A fény a pupillán keresztül jut be a szemünkbe. Áthalad az írisz mögött található kristálylencsén, majd a retinán fókuszálódik. Az itt kialakult kép 180 fokkal elfordul, tehát éppen fejjel lefelé áll a valós mintához képest.

A fény eléri a szemfeneket, majd a retina látóidegein keresztül érkezik meg az agyba. Az idegrendszerünk központja feldolgozza a kapott információkat, majd visszafordítja a képet. 

A folyamat összetettsége és a szem finom felépítése akkor is magukban hordoznák a rizikók lehetőségét, ha nem súlyosbítanánk azt modern életmódunk elemeivel. A monitor előtti munka például a Számítógépes Látás Szindróma (Computer Vision Syndrome, azaz CVS) kialakulásához vezethet.

A tünetek közé tartozik a szemszárazság, a homályos látás, de a fejfájás, illetve a nyak és a vállak merevsége is. A fentiekhez hasonló szemproblémákat okoznak a légkondicionáló berendezések, továbbá az analóg, papírról történő olvasás.

Bár nem tudjuk teljesen mellőzni a szemünk számára kényelmetlen szituációkat, mégis sokat tehetünk az egészségéért. Figyeljünk a rendszeres pislogásra, erről – a monitor előtt ülve – könnyű megfeledkezni.

Esetleg alkalmazzuk a 20-20-20 elnevezésű szabályt. 20 percenként nézzünk 20 másodpercig egy 20 lábnyira (körülbelül 6 méterre) elhelyezkedő tárgyat. Számos szemprobléma forrása az, hogy manapság csak közelre fókuszálunk.

Szemünk kiszáradása, kipirosodása ellen jó minőségű, tartósítószermentes műkönnyel is védekezhetünk. Így mindig megmarad a szem nedvességét biztosító filmréteg. A számítógép előtt dolgozók esetleg egy kékfényszűrős szemüveg beszerzését is megfontolhatják.

A rendszeres szűrések jelentősége pedig a látás képességének vizsgálatakor is óriási. Az Onkoteam Bt. menedzserszűrési programjában a vísus, a szemfenék és a szemnyomás vizsgálatára is sor kerül.

A vísus, vagyis a látásélesség elemzése lehet korrigált vagy korrigálatlan. Utóbbi esetben a “nyers”, segédeszköz nélküli látás vizsgálata zajlik. Ha pedig a páciens már használ szemüveget vagy kontaktlencsét, a korrigált látását is ellenőrzik.

A miópia, ismertebb nevén a rövidlátás, az idősebbek és a fiatalabbak körében is gyakori. Ebben az esetben a közeli tárgyakat még élesen látjuk, a távoliak azonban már elmosódnak. A “mínuszos” szemüveg javítja a problémát, a domború lencse pedig a – főleg idős korban jelentkező – távollátást is korrigálja.

A szemfenék állapotának vizsgálata nem csak a szemünk egészsége szempontjából lényeges. Így fedezhetők fel időben olyan komolyabb problémák is, amilyen például a cukorbetegség.

A szemnyomás mérése során rendkívül pontos képet kapunk a szem fiziológiai állapotáról, többek között a csarnokzug egészségéről. A mérés gyors és higiénikus, nem jár fájdalommal. Alkalmazásával időben felismerhetőek olyan betegségek, mint a látóidegrostok lassú sorvadása, a zöldhályog.