Az éhgyomri vérvétellel meghatározható koleszterinszint előre jelzi a szív- és érrendszeri betegségek magasabb kockázatát. Rendszeres ellenőrzése a megelőzés lényegi eszköze, megfelelő diétával kordában tartható.

A koleszterinszint számos egészséges étrenddel vagy életmódbeli kérdésekkel foglalkozó weblap kulcsszava. Mivel a témával kapcsolatban rengeteg félreértés kering az éterben, először szeretnénk tisztázni, pontosan miről is van szó.

A koleszterin vagy lipoprotein egy, mindannyiunk testében jelenlévő szteránvázas, szerves vegyület. Kulcsszerepet játszik a sejtmembránok felépítésében, lényegi alkotóeleme az epesavaknak, és számos hormon képződésének is alapfeltétele.

Két alapvető típusát különböztetjük meg: Az LDL (Low Density Lipoprotein, azaz alacsony sűrűségű lipoprotein), és a HDL (High Density Lipoprotein, nagy sűrűségű lipoprotein) nevekkel jelzett fajtáit.

Mikor sor kerül a koleszterinszint mérésére, mindkét fenti vegyületet vizsgálják és ezek összértékét is. Amennyiben a kapott eredmény túl magas, az azt jelenti, hogy a szervezet nem képes a véráramban keringő összes lipoprotein hasznosítására. A koleszterin így feleslegesen marad a vérben és ott lerakódásokat okozhat, veszélyeztetve az érrendszer és a szív egészségét.

Az otthon is használható koleszterinszint mérő eszközök csak a vérkoleszterin szintjének összértékét mutatják meg. Ez az információ azonban nem elegendő, hiszen az LDL és a HDL nem egyforma mértékben növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Pontos, mindenre kiterjedő eredmény csak laborvizsgálattal kapható.

A koleszterin szintjének ellenőrzése során a páciens vérmintát ad le a vizsgálatokhoz. A mérésre nem kell feltétlenül éhgyomorral érkezni, azonban ha a vérvétel más vizsgálatokra is kiterjed – például a vércukorszintre, mint az Onkoteam Bt. szűrési programjában is – akkor mégis indokolt a reggeli kihagyása.

Mi a teendő, ha kedvezőtlen eredmény születik? Semmiképpen se essünk pánikba, hiszen a vizsgálatnak éppen a megelőzés a célja. Gondoljunk arra, hogy előrejelzést kaptunk egy esetleges problémáról – de időt és lehetőséget is, hogy el tudjuk kerülni.

Egy egészséges, felnőtt ember esetében az összkoleszterin szintje maximum 5,2 mmol/liter. Ugyanakkor jellemző, hogy a jóléti társadalmakban 40 éves kor felett ez az érték már a lakosság felénél magasabbra emelkedik. 6,5 mmol/liter mellett dupla, 7,8-től pedig már háromszoros eséllyel alakulnak ki szív- és érrendszeri problémák.

A gondok megelőzéséért egyénlileg is sokat tehetünk. A helyes táplálkozás ugyanis nagyban hozzájárul az egészséges koleszterinszint fenntartásához. Mivel a probléma hátterében gyakran az állati fehérjék túlzott fogyasztása áll, kapjanak nagyobb szerepet a növényi fehérjék: A brokkoli, a hüvelyesek, az avokádó és a spenót.

Fontos célkitűzés még a telített zsírsavak kiiktatása, telítetlen zsírsavakra való felcserélése. Jó ötlet lehet például főzés során az állati zsiradékot növényire cserélni: Repce- vagy olívaolajra.

A rostok jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni. Ha sok gyümölcsöt, zöldséget és teljes kiőrlésű gabonát iktatunk az étrendbe, nagyon sokat teszünk az egészségünkért.